A falu nevét a gróf Károlyi család egyik tagjáról, Károlyi Tiborról kapta.

A három tanya a gróf Károlyiak birtokának a része volt. Tiborszállás az 1800-as évek végén keletkezett, amikor gróf Károlyi Tibor és családja erre a vidékre költözött. Tibor gróf leányát a lány unokatestvére, Károlyi Gyula vette el. Jelentős fejlődés az ő idejében következett be. A gróf, aki 1931. augusztus 31. és 1932. szeptember 21. között miniszterelnök is volt, itteni birtokán mintagazdaságot létesített: a Vadaskert, központjában a kastéllyal az erdő- és vadgazdálkodás területe volt, Halmos-tanyán és a hozzátartozó földeken földműveléssel és állattartással foglalkoztak. Tiborszálláson is a földművelés volt a fő foglalkozási ág.

A mai Tiborszállást három tanyai településből, a korábban Mérkhez tartozó Tiborszállásból, Vadaskertből és Halmos-tanyából szervezték önálló községgé 1955-ben.

Szentmárton

A település határában van az elpusztult Szentmárton falu helye.

Neve az ismert források közül 1217-ben tűnik fel először, amikor a sárvári monostor idevaló jobbágya, Gende (Gende de v. Senmartin) egy evidéki, cégényi embert vádolt meg.

A falu a Gutkeled nemzetség ősi birtokai közül való.

Sárvármonostora XII. századi alapítói kegyúri adományként egyházukhoz csatolták. 1217-ben már falunak nevezték. Sorsa a monostorral közös volt, annak pusztulása után a falu is pusztulni kezdett. 1427-ben még lakták, de három elhagyott kőegyház mutatta a lakosság nagymérvű csökkenését.

Maksai szerint a falu Mérk és Fábiánháza között feküdt, állítólag a láp nyelte el, s a Szentmárton erdőben, kis szigeten találták meg romjait. Ez a terület ma Tiborszálláshoz tartozik.

A falu nem rendelkezik történelmileg elismert nevezetességgel.

Forrás: Wikipédia