7/2019. (VIII. 29) Tiborszállás község településképének védelméről szóló 3/2018 (I.31) számú önkormányzati rendelet módosításáról

Tiborszállás Község Önkormányzatának

7/2019. (VIII. 29) 

r e n d e l e te

Tiborszállás Község Önkormányzatának

…/2019. (VIII. 28) 

r e n d e l e t-tervezete

Tiborszállás község településképének védelméről szóló

3/2018 (I.31) számú önkormányzati rendelet módosításáról

Tiborszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintéz­ményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró

  • az állami főépítészi hatáskörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal
  • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  • Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; valamint
  • Tiborszállás község a településfejlesztési koncepciójával, integrált településfejlesztési stratégiájával és a településrendezési eszközök, valamint településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet készítésével, módosításával összefüggő partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek [a település lakossága, a településen működő és a településen székhellyel, telephellyel rendelkező érdekképviseleti szervezetek, a településen működő és a településen székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezetek, a településen működő és a településen székhellyel, telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek, a településen működő vallási közösségek (az Országgyűlés által elismert egyházak)].

véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

  1. §.

(1) Tiborszállás község településképének védelméről szóló 3/2018 (I.31) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5.§ E rendelet alkalmazásában:

  1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.
  2. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
  3. Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi- szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól ad tájékoztatást.
  4. Egyedi tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;
  5. Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
  6. Eredeti állapot: a védett épület, építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
  7. Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.
  8. Helyi védett érték: helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény), egyedi védett növényzet.
  9. Információs vagy más célú berendezés: egyedi tájékoztató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű („lábonálló”) információs tábla, reklám pylon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens, vagy molinó amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.
  10. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
  11. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
  12. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
  13. Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirata benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
  1. Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.”

2. §.

(1)A Rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14.§

  1. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan az 1. melléklet tartalmazza.
  2. Településkép szempontjából meghatározó területek
  • Településközpont
  • Beépítésre nem szánt terület
  • A településkép szempontjából meghatározó Településközpont településrészt az 1. melléklet szerint kell beazonosítani. A területi lehatárolásukat a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terven kell megállapítani.
  • A 14. § (2)a)-b) pontokban felsorolt településkép szempontjából meghatározó területek beazonosítása a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terven történik. A területi lehatárolásukat az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.”

3. §.

(1)A Rendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15.§

  1. Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
  2. A tetőfedő anyagok közül kék, sárga színek és árnyalatai nem alkalmazhatók.
  3. Homlokzatokra és tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
  4. A homlokzatok színezésére harsány, élénk színek nem alkalmazhatók.
  5. Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzat színezés.
  6. Az utcai homlokzat átszínezése részlegesen nem történhet.”

4. §.

(1)A Rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. §

  1. A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni
  2. A jellemző szintszámot a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni.”

5.§.

(1) Hatályát veszti a rendelet 18. §-a.

6. §.

(1)A Rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. §

(1)A zöldfelület kialakítása során

  • nem ültethető: akác, gyalogakác, zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok,
  • a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.
  • amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület – a helyi építési szabályzat keretein belül – mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.

(2) Épületen, építményen, előkertbe az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.

(3) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés közterületről is látható kültéri egysége nem helyezhető el.

(4) Épületeken látványt zavaró antenna, hírközlési egység nem helyezhető el.

  1. (5)A bejárati előlépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.”

7. §.

(1)A Rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. §

(1)Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor takarás nélkül nem helyezhető el.”

8. §.

(1)A Rendelet 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. §

  1. Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
  2. Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
  3. A telepeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.
  4. Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez képest erősen modern, technokrata karakterűek.
  5. Az épületek homlokzata világos, pasztellszínezésűek lehetnek.”

9. §.

(1)A Rendelet 24. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (3)  A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. „

10.§.

(1)A Rendelet 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

27. §

  1. Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
  • a beépítésre szánt területen belül csak a vegyes és lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevétel esetén lehetséges,
  • a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
    1. Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett, kivéve a vasútállomás területét.”

11. §.

(1)A Rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

28. §

  1. Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napvédő ponyvákat, vállalkozást népszerűsítő feliratot, reklámzászlót és üzlet feliratokat egyedi tájékoztató táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák, valamint egyedi tájékoztató táblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
  1. Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 7%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés.
  2. Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz a magánterületen nem helyezhető el.
  3. Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
  4. Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű (másnéven: „lábonálló”) tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.”

12. §

(1) Hatályát veszti a 31. §. (4) bekezdése.

13. §

(1) Hatályát veszti a 37. §.

14. §

(1)A Rendelet 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

38.§

  1. A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester – hivatalból vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le.
  2. A településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció betartását a polgármester ellenőrzi.
  3. A településképi követelmények be nem tartása esetén a polgármester településkép-védelmi bírságot szabhat ki az ingatlan tulajdonosára, mely többször is kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennmarad.
  4. A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni és azt tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
  5. A településkép-védelmi bírság összege
    • településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 100. 000 – 200.000 forint,
    • településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 50.000 – 100.000 forint,
    • egyéb településképi követelmény és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 20.000 – 50.000 forint,
    • minden más esetben 10.000 – 20.000 forint
  1. A településkép-védelmi bírság befizetésének módja:
    • a bírság kiszabásáról szóló határozatban meghatározott határidőben és az abban megjelölt önkormányzati bankszámlaszámra történő befizetéssel.
    • az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára történik a behajtása.”

15. §

  1. Arendelet 2019. augusztus 31-én lép hatályba.

Tiborszállás, 2019. augusztus 28.

Tulbura Gábor  sk.                                                       Tóthné dr Nagy Anita sk.

polgármester                                                                          jegyző